Ezzel a blogcikkel azoknak igyekszünk segíteni, akik nem tudják eldönteni, milyen energiahordozóra építsék kényelmüket.

Villany, vagy gáz? 

Van ebben a kérdésben garantáltan jó válasz?

Erre helyes választ adni annyira exact, mintha valaki megkérdezi, mibe fektessem a pénzem. A gáz és elektromos áram ára jelenleg itthon mesterséges és ráadásul fogyasztási szokásoktól függően sávosan eltérő lehet. Ha valaki nem nyúlik túl a gázfogyasztási limiten, annak a gáz még mindig nagyon kedvező. Hogy ez meddig marad így és változás esetén merre fog kimozdulni, az is kétséges. Jelenleg egy nehéz időszakban vagyunk, amikor komoly feladat egy 20-25 évre szóló technológia irányát eldönteni a háztartásunkban.

A következőben egy új építés esetére vonatkozó összehasonlítást mutatok be, ami segíti a döntést. Bár ez nagyon sokrétű kérdés és részletes tanulmányozást igényel, úgyhogy ha komoly szándékod van, akkor mindenképpen érdemes erről értekeznünk. Szívesen segítünk, ha felkeresel bennünket az alsó elérhetőségen.

Összehasonlítás hőszivattyú, gázkazán, és a hagyományos elektromos fűtőkészülékek közt 

Fontos szempont az, hogy építkezés előtt tájékozódjunk az építési előírások terén, mert ezek rohamosan fejlődnek, amint a klímacélok is egyre változnak az Unió területén. Jelenleg csak úgy lehet használatbavételi engedélyt szerezni egy lakó ingatlanra, ha az eléri a BB besorolást. Ennek során sok paraméternek meg kell felelni, de többek közt minimum 25% megújuló energiával kell tudni működni, vagy maximálisan 75kWh / m2 lehet az éves energiaigénye. Ezt gyakorlatilag nem lehet kiegészítő megújuló energia nélkül elérni, hacsak nem extrém módon hőszigetelt házat építünk - közel passzívház feltételekkel. Megújuló energiának számít például a hőszivattyús fűtés, vagy napenergia, szélenergia felhasználása, de érdekes módon a fatüzelés (pellet) is annak minősül a biomassza és egyéb újra felhasznált energiaforrások mellett. Sajnos a tűzifa sok esetben elvérzik annak szabályozhatatlansága miatt. Vannak bár erre is kivételek.

A diagram bal oldalán lévő kiépítés költsége rész egyértelmű kell legyen, minél rövidebb az adott fűtési rendszer mellett a diagram sávja, annál olcsóbb lesz. A kondenzációs kazán esetén egy elég költséges elem a kémény kiépítése, ami gyakran kimarad a gyártók megtérülés számításából. Ugyanez a hőszivattyúk és elektromos berendezések esetén a megerősített villamos hálózat, vagy H, Geo tarifa kiépítése. Ezeknek is érdemes utánanézni, szolgáltatónként változnak a feltételek és az elérhető szolgáltatások is. Hőszivattyú esetén érdemes a H tárifát igényelni, mert fűtési szezonban kedvező áron juthatunk korlátlan mennyiségű elektromos áramhoz.

 Üzemeltetés költsége alatt is viszonylag egyszerű a képlet, az a lényege, hogy pont a legdrágábban telepíthető rendszer a legkedvezőbb üzemeltetési szempontból. Nem véletlenül, ez a legelőrehaladottabb technológia, amely ha napelem rendszerrel kombinálva kerül beépítésre, sokszor nullás villanyszámlához is juttathat bennünket (ez leginkább a szaldós elszámolással rendelkezők esetén igaz). Figyeljünk rá, hogy az elektromos fűtőpanel és fűtőszőnyeg/fűtőfilm nem tud energiahatékony lenni. Gyakori, hogy ezzel hirdeti magát egy-egy forgalmazó. Ezekből hagyományosan az elektromos áram által elvégzett munkával azonos mennyiségű hőenergia nyerhető ki. Ez a hőszivattyú esetén 3, sőt 5-ös szorzó is lehet ideális körülmények esetén. Maximum abban rejlik egy fűtőpanel "hatékonysága", hogy vezérlési szempontból egyszerűen kapcsolható, nem szükséges hozzá különösebben bonyolult kiépítés, vagy egy hidraulikailag felépített központi fűtés rendszer (pl hőszivattyú, kondenzációs kazán esetén). Ebből a szempontból a legelőnytelenebb egy elektromos kazán, mert az egyrészt az egyik legrosszabb hatásfokkal dolgozik és még veszítünk is hatásfokot a központifűtés jellegéből adódóan a csőhálózaton keresztül. Előnye viszont az egyszerű átépítés, ha pl cserélünk meglévő rendszerben hőforrást, kazánt.

Ha már okos otthonnal foglalkozunk, akkor az integrálhatóságot is felvettem a szempontok közé, hiszen egy jól megtervezett automatizálás nem csak komfortot nyújt, hanem bizony telepítési és üzemeltetési megtakarításokat is biztosít azáltal, hogy nem szükséges megvásárolni a berendezésekhez gyakran feláron kínált gazdaságossági, vagy kényelmi kiegészítőket, mert ezt a feladatot a ház automatizálási központja - jelen esetben a Loxone - tökéletesen ellátja. Ebből a szempontból a legnehezebben integrálhatóak a régebbi modellű kondenzációs kazánok, mert gyakran annyira zárt rendszert hoztak létre a gyártók, hogy azokhoz hozzáférni csak komoly erőeszítések árán lehet. A hőszivattyúk nagy részénél ez a vezérelhetőség egészen magas szintű tud lenni, de ott is van egy-két típus, amelyik alacsony szintre korlátozza a vezérelhetőséget (száraz kontaktussal ki/be kapcsolás, vagy a picit már jobb 0-10V-os jel alkalmazása). A legjobb módszer a vezérlésekre a Modbus protocol, amelyik egész magas szintű oda-vissza irányú kommunikációt enged meg. Ilyenek például a Mitsubishi, Daikin, LG, stb.
A legkönnyebben vezérlésbe fogható eszközök azonban a helyszínre (adott szobába) felszerelt fűtőpanelek, amik kapcsolgatásával szépen kialakítható egy stabil és pontosan vezérelt hőmérséklet. Itt csak pár kiegészítő alkatrész szükséges az integráláshoz (nagyáramú és sok kapcsolást elviselni képes segédrelék), aminek költsége elhanyagolható a fűtés rendszerhez, vagy az okosotthon központhoz képest.

Összefoglalás képpen azt tudom mondani, hogy nincs két egyforma ház, lakás és igény. Ha sorházban lakunk, ott is sok függ attól, hogy a sor végén vagyunk, vagy közbülsőben, melyik emeleten és nem utolsó sorban milyenek az életbeli szokásaink, hőérzetünk. Minden esetben érdemes a témát sok oldalról megvizsgálni és törekedni a jövőállóságra, amennyire csak tudunk. Ebben segítsünkre lehet egy jól megválasztott automatizálás, ami helyettünk figyel a részletekre. Következő cikkünkben tovább fejtjük ezt a témát és rátérünk az energia költségek minimalizálására.

Amennyiben felkeltettük érdeklődésed, 

Köszönöm figyelmedet!

Szép napot kívánok!

Péter